A Kórházsulisok is nagyon készülnek, nekik is volt már úszótalálkozójuk! Hol máshol, mint stílusosan a belvárosi Akvárium Klubban….Néhány napja pedig a  Duna TV-n a Család-barát című műsorban volt velük egy rövid riport.  A teljes műsor itt található meg. Nézzétek, hát ezért érdemes őket , és az ő úszóikat is támogatni!

Nemrégiben pedig a Magyar Narancs is írt róluk (2017.04.27.), alább olvasható Fülöp Zsófi cikke.

Jedi lovag a helyes megoldásért

Gimisek és egyetemisták tanulnak beteg gyerekekkel, ez a KórházSuli

Ami az egészséges gyereknek szenvedés, a betegnek öröm: házi feladatot csinálni és az igéről tanulni. Ehhez nyújt segítséget több száz gimis és egyetemista: tananyagot fejlesztenek, korrepetálnak, közösséget szerveznek. Mindezt személyre szabottan, játékos formában, kedvet csinálva a tanuláshoz.

„Tavaly április eleje óta nem tudok suliba járni, nyolcadikos vagyok, de már gimibe járnék, ha nem lett volna a betegség. Csak most jelentkeztem, szeptemberben már szeretném elkezdeni. Kezdettől fogva a KórházSulival tanulok, húsz perc múlva kezdődik is az angol órám, skype-on. De kapok tananyagot és házi feladatot e-mailben is, sok tantárgyból, angolból és kémiából különösen sokat, biológia-kémia szakra jelentkeztem, a nyelvek meg nagyon fontosak. Az általános iskolai tanáraimtól is sok segítséget kapok, de a srácokkal teljesen más tanulni. Rugalmasak, kevésbé szigorúak, a tananyag színes, vidám, nem tanár-diák viszonyban állunk, baráti az egész. Ők voltak a kapocs, amikor nem mehettem közösségbe. Nélkülük évet kellene ismételnem” – meséli Robi, aki egy a soksok súlyos tartós betegséggel küzdő gyerek közül, akik kénytelenek magántanulóként elvégezni az iskola egy, két, vagy akár több évét is. Az oktatási törvény szerint „a súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésére”, ez azonban sokszor nem teljesül, legfőképpen kapacitáshiány miatt. Ezt az űrt hivatott betölteni a KórházSuli.

A kezdetek

Tóthné Almássy Mónika, a KórházSuli egyik alapítója 15 éve dolgozik kórházpedagógusként, ebből a legtöbbet a Heim Pál Gyermekkórház onkológiai osztályán töltötte. Tapasztalatai szerint a kórházban a kórházpedagógusok segítenek ugyan a gyerekeknek tanulni, de ha hazamennek, alig kapnak támogatást. És ez nemcsak az onkológiára jellemző. „Látva ezt a hiányt, először önkénteseket próbáltam bevonni, de a személyes találkozást sokszor nehezen tudtuk megoldani, ezért találtuk ki, hogy egy e-learning platform alkalmas lenne a tanításra, tanulásra. Kapóra jött az is, hogy a gimnazistáknak a 2012/2013-as tanév óta 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük, gondoltuk, összeköthetnénk ezt a két dolgot. Így csatlakozott be a 2014/2015-ös tanévben a budapesti Eötvös József Gimnázium, amely mai napig a bázisiskolája a KórházSuli programnak.”

Az elmúlt két évben a program kinőtte a fővárost: többek között miskolci, tiszaföldvári, agárdi, veszprémi vagy edelényi iskolák is becsatlakoztak a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma, vagy a BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma mellé. A működés két éve alatt több mint 100 beteg gyereknek segítettek, nagyjából ezer gimnazistát és egyetemistát vontak be, a fejlesztett tananyagok száma eléri a négyszázat, a korrepetálásos óráké pedig a százhúszat. A KórházSuli néhány hónapja alapítványként működik, további bővítéseket terveznek logopédusokkal, gyógytornászokkal együttműködve és csak támogatóktól kapnak anyagi forrást, az államtól nem.

„Szerettem volna, ha a közösségi szolgálattal a gyerekek fejlődnek is, ha szociálisan érzékenyíti őket és kilépnek abból a burokból, amit az Eötvösben tapasztalnak. Egy elit gimnáziumban fontos az ilyen munka, hogy lássák a diákok, mi van a komfortzónájukon kívül – mondja Berczelédi Réka, biológiakémia szakos tanár, az Eötvös közösségi szolgálatáért felelős koordinátora. – Összeismerkedtem az egyik ötletgazdával, Prievara Tiborral, aki a Madách Imre Gimnáziumban kezdte el ezt a programot néhány diákkal. Akkor egy 14 éves fiúnak kellett az egész nyolcadikos biológia anyagot lefejleszteni, mindössze nyolc diákkal meg is csináltuk. Hamar beleszerettünk az egészbe.”

Hogyan működik? A KórházSuli működése három pilléren nyugszik: az e-learning felületen egy ún. e-study group, ahol a gimnazisták személyre szabott tananyagot fejlesztenek a beteg gyerekeknek; skype-on vagy személyesen korrepetálást nyújtanak az egyetemisták; évente megrendeznek egy kiállítást, ahol közös alkotótevékenység keretében egy azonos témakört dolgoznak fel a beteg és az egészséges gyerekek.

„A kórházban megkérdezzük a gyerekeket, kinek mire van szüksége, és az igényeket elmondjuk a tananyagfejlesztő gimiseknek. Ők lecsapnak a témákra, kapnak maguk mellé egy mentort, lefejlesztik a tananyagot, a mentor átnézi, és már küldik is a beteg diáknak. Ilyenkor nincs személyes találkozó, de sokszor írnak egymásnak levelet, hogy egy kicsit megismerjék egymást és a tananyagba is tudjanak személyes elemeket csempészni” – meséli Almássy Mónika.

Az általunk látott anyagokban például Disney-mesék dalai, fel-felugró Spongya Bobok, vicces képek, hasznos jó tanácsok szolgáltak szünetképpen a tananyag közben. „Ha valaki szereti a Star Wars-t, akkor teszünk bele olyan képeket, videókat, próbáljuk viccessé, színessé, játékosabbá tenni a tanulást. Egyszer egy harmadikos diáknak csináltunk tananyagot, tudtuk, hogy nagyon szereti a Magyar népmeséket, ezért a végére beszúrtunk egyet, hogy legyen motiváció végigcsinálni” – mesélik az Eötvös Gimnázium diákjai, akik évek óta fejlesztenek tananyagokat. A magyarázatok és definíciók után ellenőrző feladatok is vannak az anyagban, a diáknak több élete van, így ha elsőre hibázik, ki lehet javítani, a visszajelzés folyamatos. Egyfajta virtuális könyvként és munkafüzetként működik. A gimisekkel önkéntes szerződést köt a KórházSuli, ennek keretében mindenki annyit vállal, amennyit akar és bír. Hosszú távú cél, hogy egy olyan tananyagbázist készítsenek, amely egy jó alap, amelyhez mindig vissza lehet nyúlni, a személyre szabást leszámítva egy jó kiindulópont egy újabb anyag fejlesztéséhez, vagy frissítéséhez. Emellett korrepetálás is folyik, azt már egyetemisták végzik. Nekik van egy komolyabb képzés, amely a módszertan mellett a pszichológiai háttérrel is foglalkozik. Ők ugyanis találkoznak a beteg gyerekekkel, akiknek sokszor súlyos az állapota, nem egy esetben pedig el is veszíthetik diákjaikat.

„Nekem nem volt még kimondottan súlyos, életveszélyben lévő diákom, de több ismerősömnek igen és volt, aki el is hunyt. Ez nagyon nehéz, ilyenkor kell a pszichológusi segítség – mondja Edina, aki negyedéves földrajz-történelem szakos hallgató és már két éve korrepetál a KórházSuliban. Először csak skype-on tartott órákat, ma már egyre többször személyesen megy a diákjaihoz. Tavaly több diákjai is volt, ebben a félévben csak egyet, egy régi diákját vállalta, akivel történelmet és angolt gyakorolnak. „A diákom hetedikes korában lebénult, azóta nem tud iskolába járni, most 17 éves, jövőre érettségizik. Nagy kihívás, mert már a gimnáziumi alapok is hiányoznak nála, ezért többen foglalkozunk vele, hogy le tudjon érettségizni, egészen jól halad. Jó tapasztalat, és nemcsak azért, mert tanár akarok lenni és így már kezdettől fogva bele tudok kóstolni a szakmába, meg tudom tanulni, hogyan kell bánni a diákokkal, hanem azért is, mert ezeknek a beteg gyerekeknek sokszor mi jelentjük a kapcsot a külvilággal. Hiányoznak a kortársak az életükből, és hiányzik a tanulás is. Míg az egészséges gyereknek szenvedés a házi feladatot megcsinálni, addig nekik örömet okoz, addig sem kell a betegségükkel törődni. Ilyenkor felértékelődik még egy matekpélda megoldása is” – meséli Edina és hozzáteszi, ez a fajta önkéntesség egyre népszerűbb az egyetemisták körében, sokan jelentkeztek a KórházSuli programjába az ismerősei, csoporttársai közül is. De nemcsak tanár szakos hallgatók jönnek, vannak jogászok, bölcsészek, matematikusok is.

A közösség

A harmadik pillér a közös alkotás, az évente megrendezett kiállítás megszervezése és a közösségépítés is: minden évben rendeznek „Köszi srácok!-partyt”, ahol a beteg diákok és egészséges segítőik találkozhatnak, illetve az önkéntes gimiseknek és egyetemistáknak is igyekeznek csapatépítő futást, színházlátogatást, közös ajándékkészítést szervezni. Intenzív kapcsolatot tartanak a szülőkkel is: a szülőknek ki kell tölteniük egy jelentkezési lapot, el kell fogadni a szabályokat, majd arra kérik őket, ha tudnak, legyenek jelen a skype-os órákon, nézzék át ők is a fejlesztett tananyagokat, vonódjanak be a folyamatba. „Ez könnyen szokott menni, a szülők hálásak, nagy segítség ez nekik, nagy terhet veszünk le a vállukról” – mondja Almássy Mónika. Ahogy az anyaiskolák válláról is, akiket szintén igyekeznek egyre inkább bevonni a korrepetálás, tanítás folyamatába, a tervek között szerepel az is, hogy az egyetemistáknak az anyaiskolából szaktanári segítséget biztosítsanak, amely hasznos mindkét félnek: az egyetemisták tanítani tanulnak, a szaktanárnak kevesebb a feladata a magántanulóval. „Attila egy éve nem jár iskolába, most hetedikes és sokat kell tanulnia, hogy felvételizni tudjon jövőre. A KórházSuliból küldenek neki tananyagot e-mailen minden tantárgyból, ami kell a felvételihez, és külön odafigyelünk a biológiára, kémiára, fizikára és földrajzra, ezek viszonylag új tárgyak számára. Ezért skype-on és személyesen is korrepetálják egyetemisták, nagyon szereti, jó fejek, jól megértik egymást. És korban mégiscsak közelebb állnak hozzá, a kortársak kapcsolata fontos, mivel őssejt beültetésen esett át, jó ideig nem mehetett közösségbe. Az osztályfőnöke is kijár hozzánk, ő matekot tanít, a többi tanár viszont nem tud jönni, ahhoz be kellene menni a suliba, amit most még nem lehet. Ezért jó, hogy van a KórházSuli” – meséli Andrea, Attila édesanyja. Az Eötvösben van egy kilenc főből álló KórházSuli Kommandó is, ők azok a gimisek, akik a tananyagfejlesztés mellett szervezik a programokat: konferenciákat, az éves kiállítást, kezelik a honlapot, a Facebook-oldalt, és a tananyagfejlesztésben még kezdőknek segítenek, hogyan tehetik még színesebbé, még érdekesebbé az anyagokat. Bálint kémiát, Flóra kémiát, fizikát, biológiát és matekot, Alíz magyar irodalmat fejleszt.

„Ez a program alkalmas könyvek feldolgozására is, a barátnőimmel megcsináltuk a Piszkos Fredet, aminek nagy sikere lett. Sokszor, ha valakinek nincs kedve tanulni, odaadják neki és egyből megjön a kedve. Ez egy jó visszajelzés” – mondja Alíz. „Emellett nekünk is hasznos, mert sok mindent át kell ismételni, strukturálni egy-egy fejlesztéshez – teszik hozzá a többiek. – Ezek a gyerekek számunkra elképzelhetetlen helyzetben vannak. Nagyon fontos, hogy egy kortárs figyel rájuk, ez egy plusz motiváló erő.”